amely alkotmánymódosítást tesz lehetõvé a számára. Szintén központi helyen foglalkoznak a tudósítások a Jobbik szereplésével, és rámutatnak arra is, hogy a nehéz gazdasági helyzetben lévõ Magyarország választói „megbüntették” az MSZP-t.

A jobbközép ellenzék földcsuszamlásszerû gyõzelmeként jellemzi a vasárnapi választást a Financial Times, amely - mint a brit lap emlékeztet - megtörte a szocialisták nyolc éve tartó kormányzását. Az újság a jobbratolódás jeleként értékeli azt is, hogy a „szélsõjobboldali radikális nacionalista” Jobbik is elegendõ szavazatot szerzett ahhoz, hogy - elsõ ízben - bejusson a parlamentbe. A lap arra is emlékeztet, hogy a Fidesz közel került a kétharmados eredményhez, ami alapvetõ alkotmányos reform végrehajtását is lehetõvé teszi a párt számára. A lap elemzõi szerint egy erõs Fidesz-képviselet a parlamentben támpillért jelenthet a befektetõi bizalom számára a recesszióval sújtott közép-európai gazdaságban.

A Fidesz alkotmánymódosítási esélyeit elemzi választási összefoglalójában a Le Monde is, amely szélsõjobboldali áttörésként értékeli a Jobbik parlamenti bejutását. A párizsi napilap arra is felhívja a figyelmet, hogy a 2003-ban alakult Jobbiknak sikerült javítania a tavalyi európai parlamenti választásokon elért eredményén. Az újság idézi Lendvai Ildikó MSZP elnököt is, aki szerint pártja felelõs ellenzékiségre készül. A lap által baloldalinak nevezett LMP kapcsán pedig arra mutatnak rá, hogy a „lehet más a politika” szlogen tetszést aratott a választók körében, bejuttatva a pártot a parlamentbe.

A szintén francia AFP hírügynökség eközben a Fidesz vezetõjérõl közölt portréjában azt írja, az egykori miniszterelnök várhatóan újra kormányfõ lesz Magyarországon. A hírügynökség szerint a „karizmatikus és ambiciózus” Orbán jogi tanulmányai után kezdett politizálni, és mostanra „a jobboldal vitathatatlan vezetõje” lett Magyarországon. Mint kiemelik, „biztos kézzel irányítja pártját”, amit az is mutat, hogy a Fidesz valamennyi egyéni jelöltjét személyesen hallgatta meg, mielõtt jóváhagyta volna õket.

Az AFP arra is emlékeztet, hogy Orbán Viktor a voksolás elõtt nem volt hajlandó a miniszterelnök-jelölti vitára. Legutóbb 2006-ban vett részt televíziós vitán, ám az akkori választásokon alulmaradt Gyurcsány Ferenccel szemben. A hírügynökség szerint ugyanakkor Orbán „támogatók seregével” számolhat valamennyi nyilvános rendezvényén. Mint írják, „pontos és részletes politikai program nélkül a korrupció által komolyan sújtott Magyarországon Orbán egy populista üzenetet választott”, és olyan erõs államot ajánlott a szavazóknak, amely munkahelyeket teremt, megvédi az értékeket és gondoskodik polgárairól.

Sólyom Lászlót idézi a magyarországi választásokról szóló beszámolójában a BBC weboldala, kiemelve, hogy az államfõ szerint a szavazás eredménye „alapvetõ változást” hozott Magyarország számára, mert példa nélküli, hogy ilyen egyértelmû gyõzelmet arasson egy párt. A BBC helyszíni tudósítója arról is beszámol, hogy a szavazás meghosszabbítása miatt az OVB csak „órákon át tartó zûrzavar” után hozta nyilvánosságra a választási eredményeket.

A többórás várakozásról a Frankfurter Allgemeine Zeitung is beszámol, a közigazgatási rendszer rovására írva a szavazófülkék elõtti többórás sorban állást. A német lap kitér arra is, hogy a jobboldali gyõzelem újrarajzolja Magyarország politikai térképét. Kiemelik, hogy a Fidesz esélyt szerzett a kétharmados eredmény elérésére, míg a szélsõjobboldaliként jellemzett Jobbik a romák és a politikai elit elleni propagandájával számos csalódott választót szólított meg, és a jelenlegi állás szerint a harmadik helyen jut a parlamentbe.

A FAZ - a vezetõ spanyol napilap, az El País mellett egyedüliként a fontosabb európai napilapok közül - megemlíti azt is, hogy a húsz évvel ezelõtti demokratikus átmenet kulcsszereplõi, a „jobboldali-liberális” MDF és a liberális SZDSZ „történelemmé váltak”, hiszen nem kerültek be a képviselõik a parlamentbe.