Tóth István, az OBA kommunikációs vezetõje az MTI-nek elmondta: nemcsak az ügyek számát tekintve volt rekordév az idei, de az eddigi legnagyobb egyedi kifizetés is 2014-ben történt, ez pedig az Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezet betéteseinek mintegy 54 milliárd forintos kártalanítása volt.

A szóvivõ felidézte, hogy az alap 1993-as megalakulásától az egyes kártalanításokra fordított egyedi összegek jelentõsen nõttek. A korábbi idõszakban, 14 évvel ezelõtt a Reálbank csõdje számított a legnagyobb ügynek, ott összesen 5 milliárd forintot kellett kifizetni a károsultaknak. Hozzátette, hogy akkor ez horribilis összegnek számított, és az egész ország közvéleményét foglalkoztatta, ehhez képest az orgoványi takarékszövetkezet idei 54 milliárdos, 30 ezer betétest érintõ esete szinte csak a helyi médiában jelent meg.

Összesen 123 milliárd forintot fizetett ki 2014-ben kártalanításra az OBA. A kifizetések alaposan leapasztották az alap vagyonát, amely az év eleji 100 milliárd forintról az év végére 10 milliárd forint körüli értékre csökkent.

Az év eleji nyitó összeget több mint 22 milliárd forinttal növelték év közben a hitelintézetek befizetései valamint a hozamok, továbbá két bajba került takarékszövetkezet esetében a TakarékBank több mint 12 milliárd forintot visszatérített az integrációs törvény alapján a betétbiztosítási alapnak.

2014-ben az Alba Takarékszövetkezet, az Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezet, a Körmend és Vidéke Takarékszövetkezet, a Széchenyi István Hitelszövetkezet, a Széchenyi Kereskedelmi Bank és a Tisza Takarékszövetkezet mûködési engedélyét vonta vissza fizetésképtelenség miatt a jegybank.

Az alapnál abban bíznak, hogy mivel a takarékszövetkezeti szektor átalakulása 2014-ben lezajlott és létrejött a szektor garanciaközössége, a következõ idõszakban nem lesznek az ideihez hasonló kártalanítási esetek. Mivel jelentõsen lecsökkent a bankcsõdök kockázata, amiatt sem aggódnak, hogy viszonylag lassan töltõdik majd fel újra az alap. Az európai uniós szabályok egyébként azt írják elõ, hogy a betétbiztosítási alapnak tíz év alatt, vagyis 2024-ig kell elérnie a 0,8 százalékos fedezettségi szintet a kártalanítási kötelezettség alá esõ betétekhez képest.
Az OBA nem lát okot arra sem, hogy rendkívüli befizetési kötelezettséget írjon elõ a tagok számára, bár erre megvan a jogi lehetõsége.

Ugyanakkor megemelte a tagok által 2015-ben fizetendõ díjkulcsot az eddigi 0,1 százalékról 0,14 százalékra. A díjemelést a kifizetett kártalanítások mellett részben a jövõre életbe lépõ új uniós szabályozás is indokolja. Jövõ év közepétõl ugyanis szûkül a díj alapja, a védett termékek köre, kikerülnek a biztosítási védelem alól a hitelintézetek által kibocsátott kötvények és letéti jegyek. A befizetésekbõl jövõre 12-15 milliárd forinttal kalkulál az alap.

Tóth István hangsúlyozta, hogy az OBA kártalanítási képessége mindig túlmutat a saját vagyonán, ha ugyanis a vagyonnál nagyobb összegért kell helytállnia, akkor lehetõsége van hitelt felvenni vagy kötvényt kibocsátani, ily módon a kártalanításnak nem lehet pénzügyi akadálya.

Beszámolt arról is, hogy a parlament által december 15-én elfogadott és jövõre életbe lépõ új betétbiztosítási szabályok a betétesek számára kedvezõ változásokat tartalmaznak. A helyi önkormányzatoknak kedvez például, hogy a legfeljebb 500 ezer eurós költségvetésû kisebb önkormányzatok betétei is OBA-védelem alá kerülnek. Az eddigi szabályok nem engedték védeni az önkormányzatokat, így akár minden pénzüket elbukhatták, ha a számlavezetõ bankjuk fizetésképtelenné vált. Ez történt például az idén Tiszatenyõ önkormányzatával, amelynek a csõdbe jutott Tisza Takarékszövetkezet volt a számlavezetõje, és az 1600 fõs település önkormányzata egyebek közt a közmunkások vagy a hivatali dolgozók bérét sem tudta kifizetni.

Bekerül a szabályozásba az is, hogy esetenként a jelenlegi 100 ezer eurós kártalanítási értékhatárnál nagyobb összegig, legfeljebb 150 ezer euróig lehet kártalanítást fizetni akkor, ha a károsultnak a megelõzõ három hónapban például ingatlaneladásból vagy munkaviszony megszûnéséhez kapcsolódó juttatásból származó, külön számlán elhelyezett rendkívüli bevétele volt.

Az uniós irányelv magyar jogba való átültetésével a kártalanítási idõ is gyorsulni fog: a jelenlegi 20 munkanapos határidõ 2024-ig több lépcsõben csökken 7 munkanapra. Elõször 2019. január 1-jén rövidül 15 munkanapra a kártalanítás határideje.

Tóth István megjegyezte: az idei kártalanítások igazolták, hogy az OBA már most is képes arra, hogy hét munkanap alatt kifizesse a károsultaknak a nekik járó összegeket.