November vége óta 1,5 százalékkal 11-rõl 9,5 százalékra csökkent a jegybanki alapkamat, közben a bankok által fizetett kamatok viszont átlagosan csak mintegy 0,9 százalékponttal 12,63 százalékról 11,75 százalékra mérséklõdtek.

Az [origo] 2007. január, március, november, tavaly február, április, július és szeptember és november után idén februárban is összegyûjtötte, hogy mekkora kamatot kap egy magánszemély egymillió forint legfeljebb egy évre történõ lekötése esetén. Az összeállításban azokat a február 3-án érvényes, fix kamatozású konstrukciókat vettük figyelembe, amelyekhez más szolgáltatást nem kell igénybe venni. Azok a konstrukciók viszont szerepelnek benne, amelyeknél friss pénz elhelyezését várják el.

Hét százalék körüli reálhozam

Az összegyûjtött adatok szerint futamidõtõl függõen legfeljebb 10,36-13,13 százalék kamatot fizetnek a szóban forgó lakossági betétjeikre a bankok. Ez még a kamatadó levonása után is 8,29-10,50 százalék közötti nettó hozamot jelent. Még ha a jegybank elõrejelzése szerint a következõ hónapokban 2,5-3,5 százalék közötti szinten várható inflációt is figyelembe vesszük, ezekkel a betétekkel akkor is 5,8-7,0 százalék közötti reálhozam (a pénzromlás mértékével korrigált kamat) érhetõ el.

A betéti kamatok tavaly októberben és novemberben ugrottak meg jelentõsen. A pénzintézetek akkor nagyon gyorsan reagáltak a Magyar Nemzeti Bank október végi 3 százalékos kamatemelésére. Némely pénzintézet már a jegybanki lépést is megelõzve kezdte növelni kamatait.

A válság fokozta a forrásigényt

Az októberi kamatemelést a világ egyik legnagyobb befektetési bankja, a Lehman Brothers összeomlása után súlyosbodó nemzetközi pénzügyi válság váltotta ki. Ilyen jelentõs pénzintézet tönkremenetele után a világ pénzpiacain eluralkodott a bizonytalanság és minden szereplõ a biztonságosabbnak vélt befektetések felé fordult.

Ennek eredményeként Magyarországon is megváltozott a helyzet: korábban a magyar pénzintézetek a piaci helyzetet kihasználva elsõsorban az anyabankjuk által Nyugat-Európa és Észak-Amerika pénzpiacairól származó olcsó és nagy mennyiségû forrást helyezték ki Magyarországon. Tavaly õsszel ezek a források elapadtak, vagy nagyon megdrágultak.

Ezért a bankok kénytelenek egyre nagyobb arányban a helyi megtakarítóktól forrásokat gyûjteni. Mivel az államra egyáltalán nem, a vállalkozásokra pedig alig számíthatnak, ezért a korábban inkább hiteleket felvevõ magánszemélyeket próbálják takarékosságra csábítani. Így aztán az elõzõ esztendõ utolsó két hónapjában sorra jelentek meg a kétszámjegyû kamatokat ígérõ betétakciók.

A  legmagasabb lakossági betéti kamatok alakulása 1 milló forintra

Forrás: pénzintézetek

A pénzintézetek tavaly év végén sokkal gyorsabban emelték kamataikat, mint tavasszal. A múlt év elején a jegybank két lépésben 0,75 százalékponttal növelte az irányadó kamatot, amire a bankok 0,3-1,1 százalékpontos kamatemeléssel reagáltak. Õsszel viszont a jegybank 3 százalékpontos emelésére a pénzintézetek hirtelen 1,5-5 százalékponttal növelték kamataikat. Egy év alatt pedig 2,5-6,4 százalékponttal nõttek a legmagasabb hozamú betétek kamatai.

Tavaly szeptember eleje és november vége között a 3, egy év alatt pedig a 6 hónapos futamidejû betétek kamatai nõttek a legjobban 5, illetve 6,4 százalékponttal. Mindkét idõszak alatt a 2 hónapos futamidõre fizetett kamat emelkedett a legkisebb mértékben 1,5, illetve 2,5 százalékponttal.

A bankbetétek kamatainak ilyen gyors emelkedése - állampapírok hozamának hasonló ütemû növekedésével együtt - többek között azt eredményezte, hogy a befektetõknek érdemes volt átcsoportosítani pénzüket az ingatlanalapokból ezekbe a magasabb hozamú befektetésekbe. Októberben összesen nettó 112 milliárdos tõkét vontak ki az ingatlanalapokból, ezzel 20 százalék feletti vagyoncsökkenést elõidézve. E kivonási hullám az ingatlanalapok befektetési jegyeinek 10 munkanapra történõ felfüggesztéséhez vezetett, és amelynek az lehet  a következménye, hogy zártvégûvé alakítják át az ingatlanalapokat, vagy más korlátozásokat vezetnek be.

Likviditási problémákhoz is pénz kell

A 3 és 6 hónapos lejáratú betétek kamatainak jelentõs megugrásával párhuzamosan nem volt példa az egy évnél hosszabb futamidejû betétek kamatainak érdemi növelésére és ilyen hosszú távú, kedvezõ hozamú, fix kamatozású betéti ajánlatokkal kevés bank jelent meg a piacon. Az egyéves futamidõ alatt elérhetõ kamatok pedig a rövidebb futamidejû betéteknél kisebb - bár nem elhanyagolható mértékben - 2,95 százalékponttal nõttek.

A hosszabb futamidejû források iránt nem szerényebb a befektetõi igény, ezért sokkal valószínûbb, hogy a bankoknak a karácsonyi lakossági hitelek folyósításra, év végi betétállományuk növelésére, vagy akár pillanatnyi likviditási problémáik kezelésre kellettek a 7 százalék reálhozamot közelítõ és a bankközi piac kamatainál is mintegy 2 százalékkal magasabb kamatozású lakossági források.

Elszámíthatták magukat a bankok

Az év végéhez kapcsolódó okok kiesése miatt a likviditási problémák kezelésre utaló jel, hogy a 2 hónapos lejáratra pedig most magasabb kamat kapható, mint november végén. Pedig közben a makrogazdasági elõrejelzések már nem egy pár hónapig , hanem hosszab ideig tartó reálgazdasági válságról szólnak.

Ennek alapján arra lehet számítani, hogy a pénzintézetek a jövõben a hosszabb futamidejû betétek irányába terelik a takarékoskodókat. Ennek egyelõre mindössze annyi jele tapasztalható, hogy egyre több bank kínál 4 hónapos futamidejû akciós betétet. Két hónap múlva viszont az éven túli akciós konstrukciók megjelenésére lehet számítani.

A legmagasabb lakossági betéti kamatok 1 millió forintra

(2009. február 3-án)

Forrás: pénzintézetek

A forráshiány másik várható következménye a betétkonstrukciók egyszerûsödése lehet. Az utóbbi években a pénzintézetek gyakran más szolgáltatásokhoz kötötték az akciós kamatokat. A forrásigény viszont arra szoríthatja bankokat, hogy érthetõ, könnyen átlátható, esetleg más bankokéval összevethetõ ajánlatokkal csábítsák magukhoz a takarékoskodókat.

A bankok ugyanis eleinte olyan akciókat szerveztek, amelyekben azoknak kínáltak emelt kamatokat, akik új megtakarításokat kötöttek le. Késõbb azonban a betétakciókat új ügyfelek megszerzése és más szolgáltatások eladásának ösztönzése érdekében alakították ki. Ezeknél folyószámla nyitásához, sõt újabban annak aktív használatához kötik az akciós betéti kamatok elérését a pénzintézetek.

Majd a bankok egyre összetettebbé és bonyolultabbá alakították a betétakciókat, összekapcsolták a friss pénz elhelyezéséhez, az aktív számlahasználathoz és más befektetésekhez kötõdõ ajánlataikat, és az akciós kamatokat az elhelyezett összeg nagyságától is függõvé tették.

Érdemes utaztatni a pénzünket

A fokozott forrásigény miatt azonban várhatóan továbbra is elsõsorban friss pénzre lehet majd az átlagnál magasabb akciós kamatokat kapni.

Így a takarékoskodóknak még az eddigieknél is érdemesebb körbeutaztatni a pénzüket az akciókat kínáló bankok között. A friss lekötésekért és régi betétek kamatai közötti különbség ugyanis már egymillió forintos betét esetében is bõven fedezi az átutalás, vagy a készpénzfelvétel költségeit.