ÉLETKÉP CIGÁNYOKKAL- Buszra vártam a minap. Rajtam kívül csak két férfi állt ott három gyerekkel és két kutyával. Éppen a csapból is folyó "cigánykérdésen" töprengtem. Eszembe jutott, hogy amikor decemberben leírtam a blogomban egy postai jelenetet, ami a cigányok viselkedését mutatta be, több negatív kritikát is kaptam.
Hogy nem szabad általánosítani, meg hogy a magyarok is tudnak illetlenül, bunkón viselkedni, meg esélyegyenlõség, meg álljunk mi másképp a cigányokhoz, tanítsuk meg õket erre-arra, segítsünk nekik. Emlékszem, akkor el is gondolkodtam rajta, hogy hol kéne kezdeni az átformálásukat, az elfogadható viselkedésre való nevelésüket.
Na, szóval éppen ezen gondolkodtam, amikor a két férfi - mivel unták a várakozást - elindult a fõút kellõs közepén zsebredugott kézzel, köpködve, hangosan beszélgetve a piac irányába. Közel van a piac a buszváróhoz, gondolták még szétnéznek a busz érkezéséig. A három gyerek ott maradt, a két kutya meg ingázott a gyerekek és a férfiak között, persze jó néhány autóst megzavarva a közlekedésben. Az egyik autóst mégsem a kutyák zavarták igazán, hanem a két férfi, akik közül az egyik majdnem a kocsi elé fordult bámészkodás közben. A sofõr kiugrott, és ingerülten elmagyarázta, hogy inkább a járdán kéne mászkálni, nem egy forgalmas fõúton. A két férfi fittyethányt rá.
Kis idõ múlva azonban visszatértek a buszmegállóhoz. A legkisebb gyerek elkezdett keseregni, hogy szegény kutyákat mindjárt elüti valami. Az apja megnyugtatta, hogy mindjárt hazaküldi õket. Odahívta kedvesen a kutyákat, megsímogatta õket, majd hirtelen, váratlanul akkorát rúgott beléjük, hogy abba nem csak az állatok szédültek bele, de én is, meg az aggódó kisgyerek is. Az apa nevetve meg is magyarázta, hogy így kell ezt csinálni, ettõl majd hazamegy a büdös dög. A két nagyobb gyereken látszott, hogy a szemük se rebben ilyesmi láttán, de a legkisebb még kétkedve nézett hol a kutyákra, hol az apjára. Majd egy-két év múlva már õ sem csodálkozik.
A kutyák persze nem mentek haza. Továbbra is ott ólálkodtak gazdáig körül, mert ilyen a kutyahûség. Lassan a busz is megérkezett. Felszálltunk, és én tovább gondolkozhattam azon, hogy bár tényleg vannak magyarok között is olyanok, akik nem tudnak viselkedni, akiktõl nyilvános helyen igyekszik az ember lehetõ legtávolabb állni, de ahol a cigányok megjelennek, ott szinte mindig történik valami. Társaságukban azonnal megjelenik a hangos beszéd, köpködés, kötekedés, a szabályok áthágása,az erõfitogtatás, és az agresszió. És ezt a mintát adják át utódaiknak is.