A rendszeres tájékoztató kampányok ellenére az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület tapasztalatai szerint a vásárlók továbbra sem ismerik pontosan a jogaikat.

A TÜV SÜD Kermi Kft. illetékese szerint a magyar vásárlók fõként az árra koncentrálnak és kevesebb figyelmet fordítanak a címkén szereplõ információkra. A Világgazdaság Online a legfontosabb fogyasztóvédelmi tudnivalókat gyûjtötte össze.

A fogyasztók többsége a régi rendszerben gondolkozik, és nem érti meg, hogy a kereskedõnek nem kötelessége visszavennie a hibátlan terméket csak azért, mert már van belõle egy van nem tetszik a megajándékozottnak. Ennek ellenére sok kereskedõ a karácsonyi idõszakban harminc napos visszacserélést biztosít a jól mûködõ termékekre is.

Ha az üzlet egyértelmûen hirdeti a visszavételi akciót, akkor ehhez tartania kell magát, akkor is, ha erre nem kötelezi törvény, ellenkezõ esetben ugyanis a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság a fogyasztók megtévesztése miatt jelentõs bírságot szabhat ki rá – mondta el Eitmann Norbert, az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület (OFE) jogi tanácsadója. A szakember szerint ilyen esetben érdemes ráíratni a blokkra, hogy a terméket 30 napon belül visszaveszik.

A tartós fogyasztási cikkekre jótállás és szavatosság vonatkozik. A közbeszédben a jótállást nevezzük garanciának, pontosan meghatározott azon termékek köre, amelyeknél kötelezõ. A jótállás egy évig, a szavatosság jellemzõen két évig áll fenn. Fontos tudni, hogy a jótállási idõ alatt a kereskedõnek kell bizonyítania, ha úgy gondolja, hogy a fogyasztó javítási igénye nem helytálló. A szavatosság esetében a kereskedõt csak az elsõ hat hónapban terheli bizonyítási kötelezettség, ezután az a fogyasztóra hárul. A jótállási igényhez érvényesítéséhez szükség van a jótállási jegyre.

A jótállás az akciós termékekre is vonatkozik. Sõt, a leértékelt termékek esetében is csak akkor kell lemondanunk a jótállásról, ha éppen arról a problémáról van szó, ami miatt az árut leértékelték. Vagyis például a sérült ajtaja miatt leértékelt hûtõszekrény javítását nem utasíthatják el a leértékelésre hivatkozva, ha a gép motorjával van gond.

A fogyasztó meghibásodás esetén rögtön kérheti a cserét a javítás helyett, igaz, hogy az OFE tapasztalatai szerint a kereskedõk nem szívesen tesznek eleget ennek, inkább a javítást választják arra hivatkozva, hogy a csere aránytalan többletköltséget jelent nekik. A fogyasztóvédelmi szakember szerint ezért érdemes a vásárlást követõ három munkanapon belül visszavinni a hibás árut, mert ez alatt az idõ alatt a kereskedõ köteles biztosítani a cserét.

Bár egyes áruházláncok vevõszolgálatainál mást hallhatunk, a szervizelést a kereskedõnek kell biztosítania, a jogszabály szerint „törekednie kell arra”, hogy a javítás 15 napon belül megtörténjen. Ez persze nem kötelezõ a szervizre nézve, de a Polgári Törvénykönyv szerint a javítás nem okozhat „jelentõs kényelmetlenséget” a fogyasztónak. Vagyis – bár a jogszabály nem túl egzakt – a szervizelést nem lehet a végtelenségig halogatni, ezt a Békéltetõ Testületek döntései alátámasztják. A reklamációról mindig jegyzõkönyvet kell felvetetni és a javítási munkálatokat és azok idõtartamát a jótállási jegyre rá kell vezetni -írja a Világgazdaság Online.

A hazai vásárlók leginkább a pénztárcájukat nézik, pedig nem ártana, ha azt is megfigyelnék, feltûntették-e az adott (jellemzõen elektronikai) terméken a CE (Conformité Européenne, európai megfelelõség) jelzést – mondta el Hegedûs Helga, az ÉMI TÜV-SÜD Kft. vállalati kommunikációs vezetõje. Pontosan meghatározott azon termékek köre, amelyek az Európai Unióban csak CE jelzéssel hozhatóak forgalomba. Az ilyen áruk esetében a gyártónak biztosítania kell, hogy megfelel a vonatkozó uniós elõírásoknak és ezt dokumentációval kell igazolnia.

Az ellenõrzést nem kötelezõ független szervezettel végeztetni, de a forgalomba hozónak kötelessége megvizsgálnia az adott termékre vonatkozó dokumentációt. Az ellenõrzést általában abban az uniós tagállamban végzik el, ahol elõször került forgalomba a termék, miután a közösség területére érkezett. Hegedûs Helga úgy látja, a harmadik országból származó termékek esetében nincs különbség a tekintetben, hogy melyik uniós országban hozták elõször forgalomba azokat. A szakértõ azt tanácsolja a fogyasztóknak, gondosan olvassák el a címkéket és keressék a CE jelzést.

A hazai vásárlók leginkább a pénztárcájukat nézik, pedig nem ártana, ha azt is megfigyelnék, feltûntették-e az adott (jellemzõen elektronikai) terméken a CE (Conformité Européenne, európai megfelelõség) jelzést – mondta el Hegedûs Helga, az ÉMI TÜV-SÜD Kft. vállalati kommunikációs vezetõje. Pontosan meghatározott azon termékek köre, amelyek az Európai Unióban csak CE jelzéssel hozhatóak forgalomba. Az ilyen áruk esetében a gyártónak biztosítania kell, hogy megfelel a vonatkozó uniós elõírásoknak és ezt dokumentációval kell igazolnia.



Az ellenõrzést nem kötelezõ független szervezettel végeztetni, de a forgalomba hozónak kötelessége megvizsgálnia az adott termékre vonatkozó dokumentációt. Az ellenõrzést általában abban az uniós tagállamban végzik el, ahol elõször került forgalomba a termék, miután a közösség területére érkezett. Hegedûs Helga úgy látja, a harmadik országból származó termékek esetében nincs különbség a tekintetben, hogy melyik uniós országban hozták elõször forgalomba azokat. A szakértõ azt tanácsolja a fogyasztóknak, gondosan olvassák el a címkéket és keressék a CE jelzést.