Nem úgy tûnik, hogy bezárnánk az unió legszennyezõbb erõmûvei közé tartozó Mátrai Erõmûvet, hanem a totális elavulása lõtt még ráköltenénk 500 milliárdot, tudta meg a Világgazdaság. A jelentõs részben állami, azaz MVM tulajdonú erõmû vezetése már nagyon várja az állami pénzt, de elvileg még nem született meg a legvégsõ rábólintás.

A 2015-ös párizsi klímacsúcson elvileg abba egyeztünk bele, hogy minden szén- és egyéb fosszilis energiafelhasználáson alapuló erõmûvünket leépítjük. Ez viszont pont az ellenkezõjének tûnik, a köztársasági elnöksége óta nagy környezetvédõ Áder János most biztosan bosszankodhat.

Az erõmû olyan elavult, hogy a 2020-as évekre már mûszaki szempontból is mindenképp le kellene állítani. Évente mostanában egyébként 6,5 millió tonna szén-dioxidot küld a légkörbe a gyenge minõségû szénfajta, a helyi lignit elégetésével, ebbõl nem egész 700 megawatt áramért. Az 500 milliárdos új blokkok 500 megawattot tudnának, és csak 70 százalékban égetnének lignitet a maradékban biomasszát. Emellett rátennének majd újabb típusú szûrõket, és így csak 2,5 millió tonna szén-dioxidot küldenének a levegõbe évente.

Emellett elég ráfizetéses lenne az egész, úgyhogy sürgetnék már nagyon az 500 milliárdnyi közpénz leokézását. „Jelenleg Európában tisztán üzleti alapon erõmûvet építeni nem lehet. Az atomerõmûvek építése mögött szinte kivétel nélkül állami szubvenció, de legalábbis részvétel áll. A megújulók is az állami akaratnak megfelelõen kialakított átvételi rendszernek vagy beruházástámogatásnak köszönhetõen terjednek ugrásszerûen. Szénerõmûvet kevés állam támogat, fõleg Lengyelország, elsõsorban ellátásbiztonsági megfontolásból” – mondta el a problémáról Valaska igazgatósági elnök a véleményét.