Ezeket egymás után, a négy adventi vasárnapon gyújtják meg. Minden közbeesõ ünnepnek sajátos ünnepi szokásai vannak. Ezek részben vallási eredetûek, részben õsi hiedelmeken alapulnak, s a jövõhöz, a jövõ év terméséhez fûzõdnek. Magyarországon ez az idõszak sok szabályt, termékenységi varázslást tartalmazott. Bizonyos munkákat - elsõsorban asszonyok számára- megtiltottak. Különbözõ jelmezes, alakoskodó népszokások is kapcsolódnak ehhez az ünnepi szakaszhoz. A nálunk legelterjedtebb hiedelmek egyike december 13-hoz, Luca napjához kapcsolódik. Ezen a napon elkezdenek egy széket készíteni, amelyet karácsony elõestéjére fejeznek be, s aki a templomban az éjféli misén rááll, az meglátja, ki a boszorkány. A lányok szívesen jósolnak Lucakor, vajon ki lesz a jövendõbelijük.

Jósolhatnak még Katalin és Borbála napján is. A Lucázás, más néven kotyolás ismert népszokás, vidéken még ma is járják a gyerekek a házakat, és "Luca-Luca kity-koty" köszöntõvel kívánnak jót a ház népének. Svédországban Luca napján ( Luca =lux =fény ) nagy ünnepet tartanak, faluhelyen egy fiatal lányt Lucia királynõnek választanak, aki fehér ruhába öltözik, és fején gyertyákkal díszített koszorút visel. Tálcán enni- és innivalót visz, végigjárja a házat az istállókat, kíséretben trollok ( erdei manók ), démonok bibliai alakok menetelnek. Minden családban a legkisebb lány a Lucia királynõ, aki hasonló ruhában végigjárja saját házukat, s családtagjainak hagyományos reggelit kínál. A vallásos katolikus emberek számára a karácsonyi ünnep fénypontja az éjféli mise, amelyet december 24-rõl 25-re virradó éjszaka mutatnak be a templomokban.

Rómában az 5. Század elején vezették be, s a pápa a római Santa Maria Maggiore nevû templomban végzi. Karácsony napján azután a pápa a Vatikán pápai palota erkélyérõl Urbi et orbi ( a Városnak - Rómának - és a földkerekségnek ) áldást adja az emberiségnek. A modern technika segítségével ebben az áldásban nemcsak az odagyûlt hívõk ( akik mindig nagyon sokan vannak ), hanem más országok lakói is közvetlenül részesülhetnek, hiszen sok ország rádiója közvetíti a pápai áldást és a pápa ünnepi beszédét. Az éjféli misét mindenütt hivõk és nem hivõk tömegei keresik fel, hiszen szerves részét képezi az ünnep eseményeinek. Az ünnepsor vége január 6-a, vízkereszt napja.

A vizek megszentelésének, de Jézus megkeresztelésének is az ünnepnapja. Európa más részein január 6-át a háromkirályok napjának nevezik, gyakran nagyobb ünnep, mint maga a karácsony ( például Spanyolországban ). Úgy gondolhatnánk, hogy miután a karácsony ünneplése mindenütt elterjedt, és örömöt hozott az embereknek, szerte a világon békében ünnepelték. Pedig nem így volt. A 17. században Angliában és Amerika egyes részein a vallási harcok, az új, egyszerûsödõ vallási elõírások miatt ezt az ünnepet betiltották. Ennek ellenére a karácsonyi ünneplésnek szokása nem halt ki ott sem, s ennek egyik oka volt, hogy Európának azon részeibõl, ahol szabad volt ünnepelni, egyre érkeztek bevándorlók Amerikába, magukkal hozva hazai szokásaikat. Így új hazájukban is megtartották az ünnepet. Késõbb újra elterjedt mindenfelé, majd fokozatosan törvényes ünneppé vált az Egyesült Államokban is...