A jövõ évi adótörvényekhez 34 módosító javaslat érkezett a képviselõktõl, 3 kormánypárti, 16 jobbikos, 8 LMP-s, 6 MSZP-s és 1 független képviselõtõl érkezett.
Az elõterjesztés célja, hogy a bankok tisztességes hitelezési gyakorlatot folytassanak és erõs fogyasztóvédelmi garanciák lépjenek életbe 2015-tõl - közölte az Igazságügyi Minisztérium.
Az internetszolgáltatásra jövõre kiterjesztendõ távközlési adóra elõfizetésenként vezetik be a felsõ határt, amely magánszemély elõfizetõk esetében 700 forint, nem magánszemély elõfizetõk esetében 5000 forint lesz, hasonlóan a telefonszolgáltatásoknál már érvényben lévõ szabályokhoz – derül ki az Országgyûlésnek csütörtökön beterjesztett 2015. évi költségvetési törvényjavaslatból.
Az Országgyûlés hétfõi döntése értelmében elengedik azokat a bírságokat, amelyeket az elektronikus útdíj bevezetési idõszakában még gyakorlatlan fuvarozókra téves bevallás miatt róttak ki.
A Magyar Nemzeti Bank "pénzszórásáról", a gazdaságpolitikáról, a sportról, az almatermelõk helyzetérõl és a felsõoktatási gólyatáborokról volt szó kedden napirend elõtt az Országgyûlésben. A jogszabály alapján a bankoknak el kell számolniuk ügyfeleikkel az árfolyamrés semmissége és az egyoldalú szerzõdésmódosítások miatt keletkezett túlfizetéseiket.
A közszolgáltatásokat érintõ több fogyasztóvédelmi szabályt is módosított szerdán az Országgyûlés a fideszes Németh Szilárd és Balla György javaslatára, akik ügyfelek javaslataira hivatkozva kezdeményezték a változtatásokat.
Huszonkét törvényt fogadott el az Országgyûlés a 13 ülésnapos tavaszi-nyári ülésszakán. A fontosabb törvényjavaslatok között szerepelt a devizahiteleseket megsegítõ jogszabály, a reklámadótörvény és az önkormányzati választási rendszer átszervezését célzó törvény.
A lakáscélú munkáltatói támogatás adómentességére vonatkozó feltételeket is pontosítja a pénzügyi tárgyú törvények módosítása, amelyet pénteken fogadott el az Országgyûlés. Az Országgyûlés elfogadta a devizahitelesek megsegítését célzó elsõ törvényt a Kúria pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerzõdéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatban.
Benyújtotta a kormány pénteken az Országgyûlésnek a devizahitelesek megsegítését célzó elsõ törvényjavaslatot, a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerzõdéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezésérõl címmel.
A devizahitelekrõl, a családtámogatásokról, a közteherviselésrõl és a pedagógus kar megalakulásáról szóltak a napirend elõtti felszólalások az Országgyûlés csütörtöki, rendkívüli ülésén. Ezt megelõzõen Kövér László házelnök bejelentette: Szelényi Zsuzsa (független) megszüntette az összeférhetetlenségét okozó körülményeket.
A levezetõ elnök is szavazhat ezentúl az Országgyûlés plenáris ülésein minden döntéskor.
Kilenc minisztériummal mûködik majd a júniusban megalakuló harmadik Orbán-kormány. Az Országgyûlés megalakította az új bizottsági rendszerét a keddi alakuló ülésen. A képviselõk megválasztották a testületek elnökét, alelnökeit és tagjait is.
Letették esküjüket az országgyûlési képviselõk az alakuló ülésen.
A korábbinál kevesebb, 15 állandó bizottsággal és 13 nemzetiségi szószólóval kezdte meg munkáját az új, kisebb, 199 fõs Országgyûlés. Újdonság, hogy létrejött az úgynevezett törvényalkotási bizottság is. A benyújtott módosító indítványokat a plenáris ülés helyett ebben a testületben vitatják majd meg a pártok.
Megkezdõdtek szerda délelõtt az új Országgyûlés alakuló ülésének elõkészületei. A megbeszélésen a házvezetés részérõl jelen van mások mellett Such György, az Országgyûlés Hivatalának fõigazgatója, helyettesei, Bárány Tibor és Bakos Emil, a Köztársasági Elnöki Hivataltól pedig Haszonicsné Ádám Mária fõigazgató.
Elsõ alkalommal lehet szószólójuk a Parlamentben a Magyarországon élõ nemzetségeknek. Képviselõjük is lehetett volna, de ehhez túl kevesen szavaztak a nemzetiségi listákra. A szószólói intézmény azonban így is közvetlenebb érdekérvényesítést tesz lehetõvé a korábbiaknál.
Néhány érdekesség az április 6-i parlamenti választásokat követõen felálló új Országgyûlésrõl a szavazatok több mint 98 százalékos összesítése alapján.
Egy hónapon belül alakul meg az új Országgyûlés, az alakuló ülést az alaptörvény értelmében a köztársasági elnök hívja össze a választást követõ 30 napon belüli idõpontra.
Egy hét múlva lesz az országgyûlési képviselõ-választás, április 6-án több mint nyolcmillió választópolgár szavazhat.
A február közepéig tartó parlamenti ciklusban elfogadott 859 törvény 70 százalékát a kormány terjesztette elõ, a távirati iroda összesítése szerint a minisztériumok közül a nemzetgazdasági, a képviselõk közül Rogán Antal Fidesz-frakcióvezetõ volt a legaktívabb törvénykezdeményezõ.
A képviselõk egyebek mellett megalkothatják azokat az új szabályokat, amelyek alapvetõen meghatározzák a választás után felálló új, kisebb parlament munkarendjét.
Elfogadta a parlament mûködési rendjét és a képviselõi jogokat is meghatározó új házszabályt az Országgyûlés e ciklusbeli utolsó ülésén csütörtökön. Ez és a hozzá kapcsolódó törvénymódosítás az új parlament megalakulásával lép hatályba. A 244 kormánypárti igen szavazattal, 70 nem ellenében elfogadott házszabály a mindenkori többségre bízza, hogy milyen gyakorisággal ülésezzen az Országgyûlés.
|