Egérkísérletek azt mutatják, hogy a H5N1 vírus bejutott az állatok agyába, ahol az emberi Parkinson- és Alzheimer-kórra emlékeztetõ károsodást okozott - közölték memphisi kutatók az amerikai tudományos akadémia lapjában.
Az eredmények azt jelzik, hogy a H5N1 kórokozó, valamint más influenzavírusok is fehérjelerakódással járó központi idegrendszeri rendellenességeket indíthatnak el - írta tanulmányában Richard Smeynea.
A H5N1 madárinfluenza-vírus 2003 óta 436 embert is megfertõzött, közülük 262 meghalt. Ez a vírus különlegesen romboló hatású emberekben, mert széleskörû szervkárosodást okoz. Arra vonatkozóan nincs adat, hogy a jelenleg világjárványt okozó H1N1 vírus érintené az agyat, noha több szervre hatással van.
A tanulmány szerzõi szerint korábbi állatkísérletek kimutatták, hogy a H5N1 vírus akut neurológiai tüneteket okoz, a késõbb jelentkezõ központi idegrendszeri hatásokat azonban eddig nem vizsgálták a fertõzést túlélõ hordozóknál. A kutatók ezért megfertõztek egereket a H5N1 vírussal, majd felépülésük után megvizsgálták agyukat. "Megmutattuk, hogy a vírus a perifériális idegrendszerbõl bejutott a központi idegrendszerbe" - írják. A vírus a dopamin nevû kémiai ingerületátvivõ anyagot elõállító területet is megfertõzte. A sejtek elpusztultak - bár nem annyira, hogy az Parkinson-kórt okozott volna, ám ahhoz eléggé, hogy a rágcsálók immunrendszere aktív maradjon.
Parkinson-kórnál az érintett agysejtek ismeretlen okból pusztulnak el, de felmerült már a tévesen mûködõ immunrendszer támadása is az elméletek sorában. A kutatók nem tartják kizártnak, hogy egyes influenza-vírustörzsek érintik a fertõzöttek agyát, és a késõbbiekben esendõbbé teszik az agyat romboló kórokkal szemben.