A borászok számvetése szerint a leszüretelt szõlõbõl 2,5 millió hektoliter bor készült, amelynek kétharmada fehérbor, 28,5 százaléka vörösbor, 5,6 százaléka pedig rozé. Ennek nagy részét az országban fogyasztják el, külpiacokra évente mintegy 700 ezer hektoliternyi bor kerül.

Czigány Tibor, a Syngenta ügyvezetõ igazgatója arról beszélt, hogy a hazai szõlõtermelés és borászat produkálta az elmúlt két évtized legnagyobb fejlõdését, amit gasztronómiai, turisztikai fejlesztések is kiegészítettek, növelve az ágazat jövedelemtermelõ képességét.

Bodnár Péter, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának fõtitkára szólt a hegyközségek szervezeti megújulásáról, valamint arról, hogy 63 ezres tagságot képviselnek, ami komoly felelõsség. Beszélt arról is, hogy az országban 22 borvidék van és mintegy 160-170 fajta szõlõ terem, amit igen nehéz kezelni, népszerûsíteni.

Az elmúlt években 9 ezer hektárnyi szõlõt telepítettek, vagyis a szõlõtermõ vidékek közel 14 százaléka megújult, ám ebbõl a megújulásból több borvidék kimaradt. A termésátlag is igen nagy szórást mutat, az összehasonlításban messze vezet a Balatonboglári Borvidék a 100 mázsa/hektáronkénti átlagával. A fõtitkár elgondolkodtatnak nevezte, hogy az elmúlt évben jelentõs mennyiségû borimport érkezett az országba.

A borversenyre több mint négyszáz bort (256 fehéret, 113 vöröset és 70 rozét) neveztek az ország valamennyi borvidékérõl. Az erõs mezõnyben kiemelkedõen jól szerepeltek a vörösborok. A gálán átadták a legjobbaknak ítélt Quadris-díjakat, amit idén a Béres Szõlõbirtok és Pincészet Kft. 2013-as Tokaji Késõi Sárgamuskotálya, a Bogdán Birtok Nagy-Somlói Primavera Í13 rizlingszilváni bora és a villányi Polgárbor Kft. 2009-es Cabernet franc-ja kapta.