A vizsgák száma 2010 óta csökken, a 2013. évi próbálkozások száma 27 százalékkal maradt el a 2009. évitõl. Az elmúlt tíz évben a vizsgákon részt vevõk rendre több mint kétharmada a 14–24 éves korosztályból került ki, 96 százalékuk pedig 40 évesnél fiatalabb volt. A vizsgaszám alakulását így jelentõsen befolyásolja a népesség korösszetételének alakulása, a fiatalok számának nagysága – állapították meg. (A KSH adatai szerint 2013-ban a 14–24 éves, valamint a 14–39 éves népesség száma egyaránt 6 százalékkal volt kevesebb a 2009. évinél.)

Hozzátették: a népességszám mérséklõdése ugyanakkor lényegesen elmaradt a nyelvvizsgák számának csökkenési ütemétõl. A Nyelviskolák Szakmai Egyesülete szerint a nyelvvizsgák számának alakulását a demográfiai folyamatokon túl a felsõoktatási felvételi eljárásban alkalmazott pontszámítási rendszer megváltozása, az emelt szintû érettségik elterjedése is befolyásolta, amelynek révén kevesebb motiváció maradt a nyelvvizsgákon való részvételhez. Ez a folyamat kedvezõtlen, hiszen a diploma megszerzéséhez továbbra is sikeres nyelvvizsga kell – emelték ki.

A KSH összegzése szerint a nyelvvizsgák számát növelheti a jövõben a Támop (Társadalmi Megújulás Operatív Program) projektje, amelynek keretében elsõsorban nyelveket, kisebb részben informatikai alapismereteket lehet tanulni.

A 2014 tavaszán indított Diplomamentõ program pedig kifejezetten a nyelvvizsga megszerzésére irányul. A 3 milliárd forint állami forrásból megvalósuló, önrész nélküli program azokon a fiatalokon akar segíteni, akik a nyelvvizsga hiánya miatt nem kapták meg idáig a diplomájukat. Emlékeztettek arra is: a statisztikák szerint a felsõoktatásból kilépõ hallgatók mintegy negyede emiatt nem kap a végzéskor diplomát, idén januárban 49 ezren voltak ilyenek. A program egy fõre jutó maximális összege 300 ezer forint, vagyis legalább 10 ezren szerezhetik meg a végzettségüket legkésõbb 2015 augusztusáig.

Tavaly a nyelvvizsgák 69 százalékát angolból, 22 százalékát németbõl tették le. A megelõzõ évekhez hasonlóan a harmadik legkedveltebb nyelv az eszperantó volt (3,6 ezer vizsga). Ezernél több vizsgát még franciából (2,2 ezer), olaszból (1,3 ezer) és spanyolból (1,2 ezer) tettek.

Az angol nyelvbõl lebonyolított nyelvvizsgák száma az utóbbi négy évben 23 százalékkal csökkent, az átlagnál 4 százalékponttal kisebb mértékben. Az utóbbi tíz év “nagy vesztese” a német, amivel 2006-ban még 54 ezerszer próbálkoztak, szemben a tavalyi 29 ezerrel.

A kisebb nyelvek többségénél a visszaesés 2009 és 2013 közötti mértéke számottevõen meghaladta az átlagosat, a csökkenés az eszperantónál 35, az olasznál 40, a franciánál 43 százalék volt.

2013-ban a vizsgák 62 százaléka bizonyult sikeresnek (angolból 64, németbõl 59 százalék). Spanyolból a vizsgák 76 százaléka volt eredményes, míg a könnyen tanulhatónak tekintett eszperantóból mindössze 44 százalék. Ez az arány egyébiránt a 29 nyelv közül csak a cigány (lovári) nyelvnél volt alacsonyabb.

A jellemzõen elsõ nyelvként tanult angol és német esetében a vizsgázók csaknem négytizede 14–19 éves.

Francia, olasz és spanyol nyelvbõl a húszas éveik elsõ felében próbálják meg leggyakrabban megszerezni a nyelvvizsgát, míg eszperantóból a harmincas éveik második felében.

A dokumentum kitér arra is, hogy 2013-ban másfélszer annyi nõ nyelvvizsgázott, mint férfi. A nemek aránya az angol esetében volt a legkiegyenlítettebb: a vizsgázók 57 százaléka nõ, 43 százaléka férfi volt. Ezzel szemben a nõk aránya a nyelvvizsgákon a német esetében 65, a francia esetében 71, a többi nyelv átlagában 73 százalékos volt. 2013-ban a nyelvvizsgák 82 százaléka – a jellemzõen 1,5–2 év tanulást követõen megcélozható – középfokú volt.