De az ûrrakéta egész jövõje nagyon bizonytalan.

Az Arész-1X (a nevében szereplõ X jelzi, hogy még csak a kísérleti modellrõl van szó) mindössze 2 és fél percig fog repülni, ezalatt 40 kilométer magasba emelkedik.
Valójában a majdani új ûrrakétának csak az elsõ fokozatát próbálják most ki. A többi fokozat és az Orion ûrhajó helyén csak teljes nagyságú makettek lesznek. A rakéta repülés közbeni viselkedésérõl több mint 700 érzékelõ szolgáltat majd adatokat.

Az elsõ fokozat, miután leválik a többirõl, ejtõernyõvel visszatér a Földre, és ki fogják emelni az óceánból, hogy késõbb újra használhassák. Az Orion makettje a vízbe csapódáskor megsemmisül.

Az Arész-1 több mint 90 méter hosszú rakéta. Ilyen hosszú hordozóeszközt senki sem épített az utóbbi 30 évben. Minden idõk leghosszabb rakétája az amerikai Szaturnusz-5 volt, amelyet 1967 és 1973 között használtak egyebek között a Holdra szálláshoz. Az 111 méteres volt.

Összehasonlításképpen az ûrsiklók 56 méter hosszúak a startkor.

Az új amerikai ûrrakéta jövõje azonban talán sohasem volt olyan bizonytalan, mint most. Egy szakértõi csoport a múlt héten terjesztette elõ véleményét, amely szerint az Arész-program a pénzhiány miatt fenntarthatatlan, mert évi 3 milliárd dollárral növelné a NASA szükségleteit.

Az Arész-1 mellett a tervekben szerepel az Arész-5 teherûrhajó, amely még nagyobb lenne. Hossza 116 méter, és 188 tonnát tudna a világûrbe emelni, szemben az Arész-1 25 tonnájával. Az Arész-5 lenne az a hordozórakéta, amelyet majd az újabb Holdra szálláshoz használnának.