A kutatók szerint a félelmet gerjesztõ emlék felidézése egyfajta idõkaput nyit meg az agyban, ebben az állapotban újra lehet írni a történések menetét, majd új formában visszatárolni. "Mielõtt ismét eltárolódik az emlék, van egy szakasz, amikor nagyon érzékeny a szétrombolásra" - mondta Elizabeth Phelps, a New York-i Egyetem munkatársa, a Nature szaklapban megjelent tanulmány tanulmány szerzõje.

Korábbi vizsgálatok kimutatták, hogy a félelmet keltõ emlékek gyógyszerekkel elnyomhatók, ezek hatása azonban nem tart sokáig. Phelps kutatásaiban patkánykísérletek eredményeit használta fel, amelyekbõl kiderült, hogy az emlék felidézésekor van egy rövid idõszakasz, amikor újraszabható a történet. Ez az érzékeny idõablak jellemzõen az emlék felidézését követõen tíz perccel kezdõdik és legfeljebb hat óráig tart.

A kutatáshoz önkénteseket toboroztak, akik enyhe áramütést kaptak, miközben egy kék négyzetet mutattak nekik. Egy idõ után elég volt a kék négyzet látványa a fájdalmas emlék felidézéséhez. Az egyik csoportnál tíz perc elteltével egy újabb tanulási folyamatban újra és újra megmutatták a kék négyzetet a teszt alanyainak, már áramütés nélkül. A kontrollcsoport tagjainál nem várták ki a tíz percet, mielõtt sokkolás nélkül tették volna ki õket a félelmetes kék négyzet látványának. Egy év elteltével az elsõ csoport tagjainál nem tapasztaltak félelmi reakciókat a kék négyzet látványától, míg a második csoportban lévõ embereknél igen. A félelmi reakciókat a bõr fiziológiai jellemzõinek változásával mérték a kutatók.

Phelps úgy véli, hogy tanulmányuk az idõablak jelentõségét bizonyítja. Az elsõ csoport tagjainál a fájdalmas emlék felidézése után már biztonságosként sikerült visszatárolni azt, míg a többieknél a rossz emlékkel versengõ újat kíséreltek meg létrehozni - sikertelenül. A kutató hangsúlyozta, hogy megállapításukat nem lehet azonnal súlyosan szorongásos betegeknél alkalmazni, további vizsgálatok szükségesek, ám mindenképpen egy új kezelési módszer alapjait jelenthetik.