Abszolút szokatlanok az új vírus tulajdonságai, és bár génösszetételérõl viszonylag sokat lehet tudni, biológiai természetérõl még most is nagyon keveset - mondta a Független Hírügynökségnek Jankovics István virológus. 

Nem tudni például, pontosan mi történt a 2005 óta ismert vírussal idén tavasszal, amikor egyszer csak emberrõl emberre is terjedni kezdett. A virológia történetében az is teljesen szokatlan, hogy meleg idõben ekkora fertõzést okoz. 

Jankovics István elmondta: a virológusok egy, a 80-as években kis zárt közösségben történt járványt leszámítva nem emlékeznek olyan nagylétszámú vírusfertõzésre, amely nyáron történt volna. A korábbi pandémiák, így például a több tízmillió halált okozó 1918-as spanyolnátha is õsszel kezdõdött és tavasszal volt még egy hulláma. A mostani vírus viszont terjed meleg idõben is, és jelentõs mennyiségû fertõzést okoz - tette hozzá. 

A virológus azt is elmondta: az eredeti A(H1N1) vírust az amerikai járványügyi hatóság már 2005-ben izolálta. Azóta figyelték, de 2009-ig négy év alatt összesen csak 11 fertõzést okozott, ráadásul csak olyan embereknél, akik sertések közelében éltek vagy dolgoztak. Aztán valami történt, és idén tavasz óta az öt sertés- és két madár-eredetû, illetve egy humán génbõl álló vírus emberrõl emberre is terjedni kezdett. A virológusok egyelõre nem tudják, mi idézte elõ ezt a változást. 

A magyar szakember szerint mindezek miatt nagyon nehéz megjósolni, milyen átalakuláson mehet át az új vírus. Egyelõre azonban úgy tûnik, hogy a tavaszi átalakulás óta lényegesen nem változott. Tehát remélhetõ, hogy a mostanihoz hasonló enyhe megbetegdést okoz õsszel is, amikor a számítások szerint Európában, így Magyarországon is járványszerûen fertõz majd.