Ezzel együtt csökkent a kiadott építési engedélyek száma, az már harmadával. A visszaesés az adatok szerint az év második felében volt erõteljesebb.

Tavaly 32 ezer lakás kapott használatba vételi engedélyt, ez összességében 11 százalékkal marad el a 2008-as évtõl - olvasható a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentésében. A visszaesés leginkább a lakossági építkezések terén mutatkozott meg: ötödével kevesebb lakás épült. A vállalkozók által és az eladásra szánt lakások száma is csökkent, igaz, az már csak 3 százalékkal.

Az elmúlt évben egyébként a legtöbb új lakást - az összes több mint felét - vállalkozások építették. Az új lakások átlagos nagysága 89 négyzetméter, ez alig marad el a korábbi évtõl. Az építkezések területi megoszlását tekintve tovább erõsödött a fõváros szerepe, egyharmadát adva az országos lakásépítésnek.

A KSH jelentése szerint az elmúlt évben több mint 28 ezer új lakásra adtak ki építési engedélyt. Ez 35 százalékkal kevesebb, mint 2008-ban. Az új engedélyek száma minden megyében csökkent, a visszaesés fokozatos volt. A jelentés megjegyzi, hogy az építési szándék visszaesése miatt az elmúlt 11 évet tekintve 2009-ben volt a legalacsonyabb a lakásépítési engedélyek száma.

A kiadott engedélyek szerint 2,7 millió négyzetméternyi lakóépület és 3,3 millió négyzetméternyi nem lakóépület felhúzását tervezik. A beépített terület fele a tervek szerint egylakásos ház lesz.

Tavaly egyébként 4100 lakás szûnt meg, ez 10 százalékkal több, mint a megelõzõ évben. Budapesten másfélszeres volt a növekedés, elsõsorban az avulás és a területrendezés miatt. A megszûnt lakások 29 százaléka, a fõváros esetében pedig több mint fele önkormányzati tulajdonban volt.