Az Energia Központ Kht.-hoz december 5-ig összesen 1904 érvényes pályázat futott be a megújuló energiaforrások használatát támogató program keretében. A tavaly tapasztaltakkal szemben az idén élénk volt a lakosság érdeklõdése - mondta  Huba Bence, a kht. környezetvédelmi és stratégiai igazgatója.

Ennek egyik oka lehet, hogy míg korábban az összes beruházási költség 15 százalékára lehetett pályázni, idén 25 százalék volt ez az arány, majd évközben 30 százalékra emelkedett. Az eddigi pályázók közül (számuk még nõhet az utolsó napokban) 1386-an napkollektor telepítéséhez, 101-en napelemes és 222-en hõszivattyús rendszer megépítéséhez kértek költségtérítést.

Körültekintõ megoldások

A Mérnökújság egy korábbi számában Egy agroenergetikus magánya címmel ecsetelte a hazai megújuló energiafelhasználás kálváriáját Zvolenszky István agroenergetikus és növényházgépész, aki szerint a nyolcvanas évek óta egy helyben topogunk a megújuló energia hasznosítása területén. Állítja, butaság a napenergiát lakások fûtésére használni, ellenben élni kellene a használati meleg víz nyújtotta lehetõségekkel, de csak a nyári hónapokban.

Talajhõtárolós megoldással fûtésre ugyan felhasználható a nap ereje, de egy ilyen rendszer kiépítése hazánkban meglehetõsen bonyolult, és tetemes költséggel járna. Ugyanakkor energiatermeléshez kevésbé hasznosítjuk a lezúzott szalmát és kukoricaszárat, holott azok elégetésével évente 4 milliárd köbméter földgázt lehetne kiváltani.

A kutató szerint mindenki lódít, aki teljes napenergiás megoldást ígér. Csak a nyári hónapokban, és akkor is olcsó mûanyagok felhasználásával lehetséges a napenergia kifizetõdõ hasznosítása - ezzel szemben ámítás, hogy télen jól hasznosítható a napenergia - hangsúlyozza a szakember.

Csapvízbõl meleget

Több napkollektor-forgalmazó állítja, hogy berendezése télen is képes 20 Celsius-fokos víz elõállítására. Holott Zvolenszky István szerint gazdaságosabb a közönséges csapvíz energiájának a befogása, amelynek téli hõfoka "magától" is eléri a 12 Celsius-fokot.

Nehezményezi továbbá, hogy a panelprogram keretében napkollektoros állványerdõket telepítenek a házak tetejére. A kollektorok többnyire 45 fokban sorakoznak, mondván "jó lesz télen-nyáron", csakhogy a vízszintesen fektetett napkollektort éri a legtöbb sugárzás. Megjegyzendõ, a fagyveszély miatt télen vízteleníteni kell a kollektorokat.

Egyébként idehaza a hat melegebb hónapban fogható be az összes napenergia kétharmada. Nehezíti a tisztánlátást, hogy a korszerû napelemek és -kollektorok mellett egyes forgalmazói érdekcsoportok silány minõségû berendezései is megtalálhatók a hazai piacon.

Érdemes figyelni a redõnyre, kéményre

Zvolenszky István szerint a téli fûtésszámla összege megfelelõ ablakok és rolók együttes használatával is jelentõsen csökkenthetõ. Ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy miközben milliárdos összegek felhasználásával országszerte zajlik az ablakcsereprogram, sokszor a jó faablakokat is kidobják a szemétbe.

Jellegzetes hiba, hogy a mûanyagablak fölé nem tesznek minitokos redõnyt, holott az ablakon távozó energia 20 százaléka visszatartható lenne, nyáron pedig visszaverné a napsugarat. A szinte tökéletesen záródó mûanyag ablak miatt megszûnik a természetes szellõzés, ez pedig kontár kivitelezésnél veszélyes, mert a konyhai elszívó visszaszívhatja a mérgezõ fûtésgázokat a kéménybõl.

Csökkenthetõ a fûtésszámla vegyes tüzelés esetén (szén, fa) a kémény karbantartásával. Egy béléscsõ nélküli (hideg) kéményben kicsapódik a korom, ami szennyezi a környezetet, szûkíti a füst útját, ráadásul csökkenti a fûtés hatásfokát. Zvolenszky arra is rámutat, hogy megfelelõ radiátorkiosztással, a fûtõtestek elhelyezésével szintén jelentõs megtakarítás érhetõ el.

Megtérülõ energiabefektetések

A megújuló-iparág hazai kiteljesedését számos tényezõ akadályozza, többek között a szabványkultúránk gyengeségei, az energiatudatos oktatás hiánya, a megújuló energia hasznosításában érintett iparágak fejletlensége - véli Véghely Tamás, a Gaiasolar Kft. tulajdonos-ügyvezetõje, a Napenergia Klaszter alapító tagja.

Szerinte jelentõs átalakításra szorul az építésügyi szabályozás, miként az energiatermelési és -elosztási politika is. Tapasztalatai szerint a megújuló energiaforrások között a hõszivattyú és a napkollektor népszerûbb, mint a napelemes vagy a szélgenerátoros megoldás, hiszen ez utóbbiak megtérülése akár 20 évbe is telhet. Hozzátette, kedvezõ ár- és adópolitikával, támogatással a hõszivattyús és napkollektoros megoldás akár 8-10 év alatt megtérül.

Véghely Tamás megjegyezte, míg Magyarországon a geotermikus és a napenergia hasznosítása jelentõs megtakarításokat és környezetvédelmi elõnyöket hozhat, addig a szélenergia, illetve a bioenergia hasznosítása korlátozott. Egyes országrészeken kimondottan ellenzi az energiaszalma termelését.

Mielõbb lépni kell

"Egy hõszivattyú telepítése jelentõsen csökkenti, akár teljesen kiválthatja a gázfogyasztást, Magyarországon mégis alig 700 hõszivattyú üzemel. Svédországbanugyanez a szám 700 ezer. A napkollektorok telepítésével is csak 70 ezer négyzetméternél tartunk. A megújuló energiák terjedését azonban meggátolni nem lehet, hiszen nyakunkon a klímaváltozás, amely elõl változatlan energiapolitikával nem tudunk kitérni" - mondta Véghely Tamás.

A Gaiasolar Kft. vezetõje rámutatott, a megújuló energiaforrások terjedését az építési hatóságok többek között úgy gátolják, hogy az utcaképhez és néhány lényegtelen szemponthoz kötik az engedélyek kiadását. A kötöttségek köszönõviszonyban sincsenek a realitással, holott egy alacsony energiaigényû ház a mai átlag nyolcadát igényli.

Véghely Tamás szerint valamennyi új házra minimumkövetelményként napkollektort kellene telepíteni, továbbá már a tervezésnél indokolt lenne érvényesíteni az alacsony energiaszint teljesítését, illetve megkövetelni az épülõ ház megfelelõ tájolását, az egyéb energiatakarékos ötletek mellett.