Belelestünk a nánásiak üstjébe, rácsodálkoztunk a kukóra és megtudtuk, mi a krumplis hurka titka.

Ahogy változik az ünnephez való viszonyunk, úgy alakulnak át a hagyományos fogások. Keverednek a paraszti és polgári konyhák receptjei, múltidézõ ízek és újkori trendek. Amióta nem hápog annyi kacsa, és egyszerûbb a fagyasztóból elõhalászni egy darab szárnyas testrészt, azóta sok helyen - amerikai mintára - a pulykák vették át a fõszerepet a karácsonyi asztalon. Az ünnepi fehér asztal izgalmas, olykor a családban is sok vitát kiváltó ötvözete a tájegységeknek, konyháknak, kultúráknak.

A húsvéti bárány már az ószövetségi zsidóság számára is áldozati étel volt.

Egyes országokban tilos galambokat etetni, rágózni, vagy magassarkút hordani.

Elõadással egybekötött kézmûves foglalkozást tartottak a berettyóújfalui Bihari Múzeum munkatársai a Barsi Dénes Általános Iskola 25 felsõ tagozatos diákjának a napokban a Komádi Közösségi Ház nagytermében.

Sok fiatal már nem tudja, hogyan zajlott egy hagyományos disznótor.

Nem mindegy, mit eszünk és iszunk az év elsõ és utolsó napján.

Adventkor a 19–20. század óta szokás koszorút készíteni.

Manapság egyre több kertben és lakásban láthatunk valamilyen kemencét, mely egész évben szolgálja a fûtést és nem utolsó sorban a sütés-fõzés igényét.

Az elsõ és egyben legegyszerûbb szabály: együnk Magyarországon honos dolgokat, s a legjobb, ha elõkeressük nagyanyáink szakácskönyveit és receptjeit.

Remek idõ kerekedett a III. Nádudvari Kukorica Fesztiválra, október 4-én. Volt is miért sütnie oly nagyon, hiszen a sokaságnak nagy jó kedve „vagyon”.

Világraszóló lakodalomra gyûlt a kabai sokadalom.

A város színvonalas, kulturális szórakoztató rendezvényei sorába illeszkedik a május elsején megtartott retró családi majális a városi strandon.

Lovas hintóval járta végig a falut a Mikulás és segítõje, felkeresve minden három év alatti kisgyermeket. 1999 óta ez már hagyomány Csökmõn.

Évek óta hagyomány a településen, hogy a nagyközségi önkormányzat „Idõsek tisztelete” címmel ünnepségre hívja a nyugdíjas korú nõket és férfiakat a településen.

„Éltetõ hagyományaink” címmel szeptember 20-án (pénteken) 17 órakor hat jeles népmûvész alkotásából nyílik kiállítás a DMK Tímárház – Kézmûvesek Házában (Nagy Gál I. u. 6.). Ennek a kiállításnak kapcsán szeretnék írni róluk, illetve bemutatni azt a mûvész házaspárt, Sarkadi Gyulát és feleségét Sarkadi Gyuláné Borikát, aki a mai kiállításon is ott lesz, mint népi iparmûvész.

Elõször nyert pályázatot a Bihari Népmûvészeti Egyesület, a projekt megvalósítása már el is kezdõdött Berettyóújfaluban a Tavasz körúton, az egyesület alkotóházában.

Konyár – A hagyományaink fontosságával nem lehetünk eléggé tisztában, ezért is lényeges, hogy tudatosan ápoljuk a múltat.

Pocsaj – Õsi hagyomány szerint a pocsaji és a bedõi görög katolikusok Pünkösd vasárnapján tartják a búzaszentelést. Így történt ez az idei pünkösdön is: a szentmise után a templom elõtt búzát szenteltek és osztottak a híveknek.

Pocsaj – A hagyományokat megõrizve ötödik alkalommal rendezte meg a Pocsaj nagyközségi és a Román Kisebbségi Önkormányzat a Román-Magyar Lakodalmas és Võfélytalálkozót március elsõ hétvégéjén.

Komádi – Az advent a Karácsony elõtti negyedik vasárnappal kezdõdik. Ebben az idõszakban a családok már el kezdenek készülni a meghitt, békés ünnepre. Koszorút és naptárat készítenek. Minden egyes gyertyagyújtáskor egyre több fény, szeretet, öröm szökik a szívünkbe.

Feketetó (Negreni) – Évszázados hagyomány, hogy minden év októberének második hetében a Sebes-Körös mentén lévõ Feketetó (Negreni) település határában Nagyvárad és Kolozsvár között félúton nagyvásárt rendeznek.